Málta, a meglepetések szigete

Tudják, hogy a világ legrégebbi épületei nem Egyiptomban állnak? És hogy a legfinomabb pitéket nem Amerikában sütik? Vagy azt, hogy a legmenőbb filmek már nem Hollywoodban készülnek? Málta, ez a csodálatos mediterrán szigetcsoport Szicíliától délre türelmesen várta, hogy a világ újra felfedezze.

Az új Hollywood
Legyünk őszinték, minden a Trója forgatásával kezdődött. Amikor két éve a bulvárlapokban megláttuk a tengerparton Akhilleusz-jelmezben mobiltelefonáló Brad Pittet, és megtudtuk, hogy Máltán forgatja legújabb filmjét, egy nagyszabású történelmi eposzt, sokan kerestük ki a könyvespolcon a világatlaszt. Wolfgang Petersen rendező választása pofonegyszerű volt, Máltán ugyanis néhány kilométeres távolságon belül minden megtalálható, ami egy sarus-kardos kalandfilmhez korhű hátteret adhat: középkori erődökben, vad, mitikus tájakban és aranyszínű, homokos tengerpartokban nincs hiány.

Tavaly pedig az is bebizonyosodott, hogy Máltának az sem jelent problémát, ha egy finnyás rendező közel-keleti város díszletét keresi. Az épületek arab stílusjegyei miatt a szigetállam tökéletesen megfelelt Marek Kanievskának, aki tavaly a fővárosban, Vallettában forgatta (a történet szerint egyébként Bejrútban játszódó) Hűségesküt Sharon Stone és Rupert Everett főszereplésével.

Világörökség világörökség hátán
Ha nem csak strandolni vágyunk, Máltán rengeteg látnivalóból válogathatunk. A szigetek (ugyanis Málta hat apró szigetből áll) történelmét több hódító is befolyásolta, de legnagyobb hatással a majdnem háromszáz éven át itt székelő Szent János Lovagrend tagjai voltak arculatának kialakulására. A világörökség részévé nyilvánított főváros, Valletta XVI. században épült falát is ők húzták fel a törökök elleni védekezésül. Az Erődváros házai nagyrészt mészkőből épültek, így fennmaradásuk valóságos építészeti csodának számít. A városközpontban magasodó Szent Pál társkatedrális kívülről meglehetősen szerénynek tűnik, de belül gazdag barokk díszítést találunk. A társ- előtagot azért kapta, mert az ország főkatedrálisa Mdinában, a régi fővárosban van, ahol a máltai érsek lakik. A második leghíresebb épület a Nagymesterek Palotája, amely ma elnöki rezidencia, és a máltai parlament székhelye, egyúttal a legnagyobb becsben tartott palota a szigeten, ide temették a lovagrend tagjait.
Valletta egyik elővárosában, Paolában, jellegtelen kis házak között rejtőzik Málta második világörökséggé nyilvánított látványossága, a négyezerötszáz éves Hal Saflieni Hypogeum, a mészkősziklákba vájt, rejtélyes funkciójú, húsz barlangból álló barlangrendszer. A 11 méterrel a föld alatt található labirintus kialakításához az akkori emberek kizárólag állati csontokat és szarvakat használtak, mert a fémeszközöket még nem ismerték. A hely védelem alatt áll, ezért naponta csak nyolcvan látogatót engednek be, így ha nem akarunk lemaradni a látványosságról, érdemes már a nyaralás elején jegyet váltanunk, a várakozási idő ugyanis körülbelül egy hét.

A szigeteken elszórva hét, úgynevezett megalitikus – vagyis a történelem előtti időkben épült, nem kifaragott sziklákból álló – templomot találunk. Természetesen ezek is világörökséggé nyilvánított emlékek, amelyek közül az első i. e. 3600 körül épült, így jóval idősebb az egyiptomi piramisoknál és a Stonehenge-nél, és ez azt jelenti, hogy ez a világ legrégebbi, ember alkotta építménye.

A bejegyzés kategóriája: Nagyvilág
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>